Márton napi szokások, hagyományok
Mit is ünneplünk Márton napján és mikor?
Szent Márton napját a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján ünnepeljük. Ez a dátum a tél kezdetét, egyúttal az ősz végét jelezte. Több sörféle és az újbor ekkor készült el először, és ekkor fejeződtek be az őszi munkálatok, valamint a téli előkészületek, beleértve az állatok levágását is. Ezért a házaknál ezen az ünnepen általában megkóstolták az új bort, Márton borát, libát ettek, máglyákat raktak, tüzeket gyújtottak. Van azonban néhány érdekes Márton napi hagyomány ezen kívül is..
Márton napi hagyományok
A fény ünnepe: Máglyák és lámpások
A Márton napi máglyák és lámpák azt a fényt szimbolizálták, amelyet a szentség hoz a sötétségbe, ahogyan Szent Márton is reményt hozott a szegényeknek jó cselekedeteivel. A nagy, máglyák és tábortüzek hagyományát váltotta fel mára a Márton napi lámpás felvonulás. Míg régebben az emberek összejöttek, hatalmas máglyákat gyújtottak, addig ma Szent Márton estéjén a gyerekek az iskolában készített lámpásokkal az utcára vonulnak, és Márton-dalokat énekelnek.
- Fotó: Jack Cohen / Unsplash
Márton napi vigasságok
Márton napi időjóslás
Márton napjához sok népi megfigyelés kapcsolódik, melyek a november 11-e utáni időjárásra vonatkozik. A Márton napi liba csontjából következtettek téli időjárására: ha a liba csontja barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.
Népi megfigyelés szerint, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik“, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben „barna lovon nyargalász“, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. A Márton napi szép időt, Szent Márton nyaraként is emlegetik. Ilyenkor hideg tél várható. „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Szintén az aznapi időjárást figyelemmel kísérve azt tartották, hogy
– 40 napig olyan idő lesz, mint Márton-napkor. Ha ezen a napon éppen esett, utána a fagy elviszi a termést.
– Márciusban olyan idő lesz, mint Márton-nap.
– Ha ködös Márton, akkor enyhe tél lesz, ha viszont havazik, erős tél várható.
Márton napi vesszőzés hagyománya
A hagyomány szerint Márton-napon fizette ki a gazda a pásztorokat egész éves munkájukért. A pásztorok pedig többágú vesszőt, Szent Márton vesszejét ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyi kismalac születik. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.
„ Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van! ”
„ Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget!
/Forrás: Wikipedia/
Hedonista Márton napi szokások
A Márton napi népszokás szerint ha valaki minél többet evett és ivott ezen a napon, annál erősebb lett. A hagyomány szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Annak érdekében, hogy a bőség megmaradjon és a következő évben is jó termés legyen óriási eszem-iszomot tartottak. Márton napi szokások döntő része tehát az étkezés körül forgott:
Liba minden mennyiségben
Libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, libamáj. Értékes, ünnepi ételnek számított a liba mindig is, ezért szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. Szent Márton napja jelentette a paraszti gazdaságokban az év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, elszámoltak a juhászokkal, béresekkel, a cselédek megkapták éves járandóságukat, mellé pedig egy alaposan felhizlalt libát, amit aztán el is készítettek és elfogyasztottak. A babona szerint ilyenkor nem volt szabad sem takarítani, sem mosni, sem pedig teregetni, mert ez a házi jószág pusztulását okozhatta.
A libalakoma egyébként duplán is jogos Márton napon, egy Szent Mártonhoz kapcsolódó legenda nyomán, melynek másik főszereplői a libák. Szent Márton Galliában a falvak lakóinak a térítésével foglalkozott és 371- ben, itt jóságáért hálából Tours püspökévé választották meg. Márton ezt nem akarta elfogadni és a legenda szerint inkább egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Tours püspöke lett tehát, haláláig hittérítő munkát végzett, életét csodák, gyógyulások kísérték.
Márton pohara – az újbor ünnepe
A Márton-napi libalakoma után Márton poharával koccintottak, azaz a novemberre éppen kiforrott friss újborral. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.
Márton napi kifli hagyománya
A hagyomány szerint a Márton napi kifli legendája egy poznańi pék álmának állít emléket, amelyben szent Márton egy olyan fehér lovon vonult be a városba, amely elvesztette arany patkóját. A pék már másnap reggel patkó alakú édes kifliket készített, mandulával, fehér mákkal és dióval töltve, és mind a szegényeknek adta. A Márton napi kifli szép hagyománya nyomán ma is kifli ls patkó alakú sütemények készülnek erre a napra: A Márton kifli mellett Vaníliás kifli, hókifli.
