Szent Márton története
Szent Márton nevével gyakran találkozunk Magyarországon, az ország egyik védőszentjének tartják. Ez nem véletlen, hiszen Szent Márton története szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. Nézzük, miért:
Szent Márton élete
Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. utáni 316-os vagy 317-es évben. (Pannonhalmát 1823-ig Szentmártonnak, ill. Szent Márton hegyének nevezték, mert a hagyomány szerint Márton a közelben lévő Sabariában született. Valószínűleg szláv családból származhatott, de nem zárhatjuk ki a kelta ősöket sem; szülei pogányok voltak. Családja jómódú, apja katonatisztként szolgált, Itáliában kapott jutalom birtokot, a család így telepedett le Itáliában. Gyermekként Ticiumban (ma Pavia) nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, felveszi a keresztény vallást. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe, fiatal kora miatt 4 évig egy gyakorló csapatnál szolgált, 19 évesen lett valódi katona. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát.
Szent Márton legendái
Szent Márton megosztja köpenyét egy koldussal
Egy este nélkülöző koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettévágta, egyik felét a koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban. 339-ben 22 évesen megkeresztelkedett. 341-ben barbárok támadtak Galliára. Az uralkodó személyesen biztatta katonáit, megajándékozta őket. Márton nem akarta ezt az ajándékot elfogadni: eddig a császárt szolgálta, mostantól az Istent akarja szolgálni. Az uralkodó gyávasággal vádolta meg. Másnap Márton válaszul fegyverek nélkül akart a csatába indulni. Az ütközetre végül nem került sor, a frank uralkodó békét kért a császártól. Ez nagyon meglepte az embereket, csodának vélték. Ezután 341-ben kilépett a seregből, és Poitiers-be ment. 355-ben visszatért Pannóniába, és téríteni kezdett.
Szent Mártont gyakran lovon ábrázolják: A képen köpenyét a koldus vállára borítja
Szent Márton és a libák
A 4. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom. Mártont elűzték Savariából. Ismét Itáliába távozott, Milánóba ment, azonban az ariánusok innen is elűzték. 360-ban megszűnt a veszély, és visszatért Galliába. Itt a falvak lakóinak a térítésével foglalkozott. 371- ben Mártont Tours püspökévé választották meg. Tiltakozott megválasztása ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette. Életét csodák, gyógyulások kísérték. Munkáját haláláig kitartóan végezte, végül 397. november 8-án elhunyt. 3 nap múlva, november 11-én Tours-ban temették el, sírja felett kápolnát emeltek. Szent Márton ma Franciaország védőszentje.
Szent Márton jelentősége napjainkban
Szent Márton ma is példaképünk. A legenda szerint kivételesen segítőkész és jószívű, ugyanakkor nagyon szerény ember volt. Azt vallotta: “Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem is tettétek”. Vagyis Krisztus tanítását úgy tette magáévá, hogy folyamatosan gyakorolta a jó cselekedeteket, a rendszeresen látogatta, gyógyította és lelkileg erősítette híveit. Gyógyító és térítő munkája, jó cselekedetei nagyon népszerűvé tették őt. Egész életével a Keresztény egyházépítést szolgálta, Püspöki szolgálata mellett szigorú szerzetesi életet élt.
Cikk forrása: SZRG 6. osztályos tananyag, Latin örökség: Pannónia Provincia c. kiegészítő anyag